A boszorkányság ösvénye

A Boszorkányság Ösvénye. A Boszorkány szó hallatán mindenkinek különböző dolgok jutnak eszébe: mágia, félelem és izgalom aurája lengi körül. A Boszorkányság lényegéről rengeteg vélemény napvilágot látott már, vessünk egy pillantást hát arra, mi lappang e szó mögött, mi az a bűbáj, mely lenyűgözte, vagy éppen félelemmel töltötte el az egyszerű népet az évszázadok alatt. A Boszorkányság középpontjában a mágia áll. A modern történelemtudomány szerint az emberiség legelső vallása a mágiában való hit volt. Az emberiség hajnalának vallásai mágikusak és samanisztikusak voltak, a természet szellemeinek tiszteletén alapultak. A vallást először a teljes közösség gyakorolta, de később kialakultak olyan csoportok vagy családok, melyek maguknak tartották fenn a jogot, hogy a szertartásokat vezessék, a szellemekkel, s az Istenekkel kommunikáljanak, és a mágia művészetét gyakorolhassák. Mikor az emberek elkezdtek városállamokat és birodalmakat építeni, ezen klánokból lettek a papi rendek, amelyek a hivatalos állami vallásokat vezették. Mindig is voltak, akik másként gondolkoztak, akik hittek abban, hogy a vallást és a mágiát nem lehet monopolizálni. Mindenkinek joga, hogy abban higgyen,s olyan vallást gyakorolhasson, amilyet akar. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy a mágia jogos örökségük, és ők is kommunikálhatnak az Istenekkel a saját hitük szerint. Az elnyomás miatt gyakran titokban, éjjelente találkoztak, hogy vallásukat gyakorolják. A vallásoknak két formája alakult ki. Először is az ún. Államvallások, melyeknek általában férfi vezetőik voltak, a törvény és a rend hatalmában hittek, és elsősorban egy Férfi Istent tiszteltek, ki sokszor a Nap Istene volt. A papság önmagának tartotta fenn a jogot, hogy az Istenekkel kommunikáljon, aki másként gondolta, azokat eretnekeknek tartották. Ezeket a vallásokat Nap-jellegű Vallásoknak hívjuk. A vallások másik fajtáját Hold-jellegű Vallásoknak hívjuk. Ezen irányzatokra a titoktartás, az érzelmek, és a misztériumok jellemzőek. A fő hitelv a szabadság, a tagok úgy gyakorolhatták vallásukat, ahogy nekik tetszett. A vallás középpontjában általában a Holdistennő, és partnere, a Férfi Isten (avagy a Szarvakkal Ékes Istenség) állt, a mágia pedig fontos szerepet töltött be. Azon Hold-vallásokat, melyekben a mágia kiemelten fontos szerepet játszik, Boszorkánykultuszoknak hívjuk. Most már láthatjuk, hogy a Boszorkányság olyan vallás, avagy Spirituális Ösvény, melynek szívében a mágia áll. A Boszorkányok a Természet szellemeivel állnak kapcsolatban, különösen a Holdistennővel, ki az Univerzum Anyja, és a Napistennel, avagy a Szarvakkal Ékes Úrral, aki Mindennek Atyja. A Boszorkányság Természetvallás, így a Boszorkányok abban hisznek, hogy ahogy a természetben az új élet a Férfias és a Nőies erők egyesüléséből sarjad, az Univerzum maga is az Isten és az Istennő egyesüléséből született. A Boszorkányok vallására gyakran hivatkoznak úgy, mint misztériumhagyomány. A misztériumvallások olyan spirituális ösvények, melyekben a “misztériumok” központi szerepet játszanak – a természet, és önmagunk körforgásai szent rítusokban előadva, és oly módon megtapasztalva, ahogy azt szavakkal soha nem lehetne átadni. A Boszorkányok úgy hiszik, hogy ezen misztériumokba beavatást kell nyerni, csakúgy, mint számos hasonló ősi Hold-kultuszban – mint pl. az Eleuziszi Misztériumvallásban, vagy az Isis-kultuszban – a Boszorkányság lényegét tekintve egy beavatáson alapuló misztériumvallás. A Boszorkányság egy olyan vallás, mely a létezést magát tiszteli. Úgy definiálhatnánk, mint “Mágiaközpontú Természet- és Misztériumvallás”. A Boszorkányok többnyire úgy hiszik, hogy az Isteni a természetes dualitásban ölt testet: mint Isten és Istennő, a Mindenség Atyja, és Anyja jelennek meg. A Boszorkányok pozitív morállal rendelkeznek, törekszenek arra, hogy fejlődjenek mint emberek, és hogy pozitív hatással legyenek a világra.